Pályasport versenyszámok

200 méteres időfutam Sprint

Repülőrajtos futam, amely a sprintversenyek selejtezőjeként is funkcionál. A Kőbányai BringArénában a versenyzők 3,5 kört tesznek meg a pályán, de csak az utolsó 200 méter időeredménye számít.

A 200 méteres világrekord 9,088 másodperc (Harrie Lavreysen, 2024). A magyar csúcsot Szalontay Sándor tartja 9,561 másodperccel (2019). A Kőbányai BringAréna pályacsúcsa is Szalontay nevéhez kötődik (9,864 mp; 2024). A női világcsúcs 10,029 mp (Lea Friedrich, 2024), a legjobb magyar női időeredmény 11,301 mp (Szabolcsi Szilvia, 2004).

Sprint – olimpiai versenyszám

Ebben a versenyszámban egyszerre 2-4 versenyző vehet részt (többnyire 2 fős egy futam). Egymás mellől indulnak és 3 kört tesznek meg a pályán. A futam győztese az, aki elsőnek halad át a célvonalon – függetlenül az elért időeredménytől. A sprintben fontos szerepe van a taktikának: első 2 kört a versenyzők a megfelelő pozíció elérésére használják, hogy ki tudják használni a másik szélárnyékát, vagy megfelelő előnnyel kezdjék az utolsó, mindent eldöntő kört.

Csapat sprint – olimpiai versenyszám

Két három fős csapat küzd egymás és az óra ellen az egyenesek közepétől indulva három körön keresztül. A csapat minden tagjának vezetnie kell egy kört. Az első (meginduló) ember egy kört hajt, és a célegyenseben félreáll, a második pozícióban tekerő versenyző is egy kört teljesít elől, majd az utolsó körben következik az addig szélárnyékban tekerő harmadik versenyzőt, aki befejezi a versenyt. A jobb időeredményt elérő csapat győz.

Állórajtos időfutam

A világkupákon és a világbajnokságon a férfiak 1000 méteren, a nők 500 méteren versenyeznek a rövid, állórajtos egyéni időfutamokban. A világversenyeken a selejtező futamokból az első hat kerül a döntőbe, ahol a döntőben elért eredmény rangsorol, függetlenül az előfutamban elért időeredménytől.

Az 1000 méteres világrekord: 55,433 (Jeffrey Hoogland, 2023), az 500 méteres világrekord: 32,268 (Jessica Salazar, 2016). Az 1000 méteres magyar csúcstartó Szalontay Sándor (1:02,240; 2019), az 500 méteres magyar csúcstartó Szabolcsi Szilvia (35,672; 2001)

Keirin – olimpiai versenyszám

A tradicionális sprint versenyszám hosszabb, japán változata, amelyet 1948-tól rendeznek világversenyeken. A sprint futamokkal szemben itt egyszerre hat versenyző áll rajthoz. A verseny első felében egy motorkerékpár diktálja a tempót, a versenyzők mögötte a kisorsolt sorrendben kötelesek haladni, amíg a motor félre nem áll előlük. Az utolsó 4 körben a hat versenyző magára marad és sprint taktikával döntik el a sorrendet. Az egyes futamokból továbbjutnak, illetve kiesnek a versenyzők, így alakul ki a végső hatos döntő.

4000m / 3000m egyéni üldözőverseny

A pályasport tradicionális versenyszáma, mely azonban mára kiszorult az olimpia programjából. Állórajtot követően a férfiaknak 4, a nőknek 3 kilométert kell a lehető leggyorsabban teljesíteniük. A versenyszám látványosságát az adja, hogy az előfutamok alapján a legjobbakat páros futamokba sorolják, ahol egymás ellen elért eredmény alapján kiesnek vagy továbbjutnak. A világbajnokságon a dobogó elérése érdekében egy napon belül négyszer is kimagasló teljesítményt kell nyújtani a sportolóknak. A 4000 méteres versenyszám világcsúcstartója az olasz Filippo Ganna (3:59,636; 2022), a magyar rekorder Filutás Viktor (4:19,290; 2021).

A nőknél a 3000 méteres egyéni üldöző világrekordját az amerikai Chloé Dygert tartja (3:16,9; 2020). A magyar rekord Borissza Johanna nevéhez fűződik (3:52,433; 2016)

4000m csapat üldözőverseny (olimpiai versenyszám)

Az egyik leglátványosabb versenyszám szabályai hasonlóak az egyéni üldözőversenyhez, azzal a nem elhanyagolható eltéréssel, hogy a versenytávot nem egy, hanem négy versenyző teljesíti. Az egyforma mezben, egyforma kerékpárral, tökéletesen összeszokott stílusban száguldó sportolók nem csak sportértéket, hanem esztétikai élményt is nyújtanak. Az állórajtos megindulást követően az elől haladó versenyző fogja a szelet, és próbál minél magasabb és minél egyenletesebb sebességgel haladni. Néhány száz méter (1-2 kör) megtétele után a kanyar ívét kihasználva kiáll az élről, és beáll a sor végére, ahol néhány körön át „pihenhet”, mire ismét rá kerül a sor. A négy versenyzőből háromnak kell célba érkezni: a harmadik sportoló idejét mérik, ez alapján dől el a továbbjutásuk vagy kiesésük, győzelmük.

Pontverseny

Ebben a versenyszámban a kerékpárosok egyszerre vannak a pályán, együtt indulnak, és a verseny egy felvezető kör után, repülőrajttal indul. A táv a férfiaknál 40 km is lehet – ez a Kőbányai BringArénában 200 kört jelent.

Meghatározott körönként sprinteket tartanak (a sprintek gyakorisága függ a pálya hosszától – a Kőbányai BringArénában 10 körönként tartanak egyet-egyet). A sprint első négy helyezettje rendre 5, 3, 2 és 1 pontot kap minden egyes részhajrá során. Az utolsó hajrában dupla pontot osztanak: 10-6-4-2 pontot. Aki lekörözi a mezőnyt, plusz 20 pontot kap, a körhátrányba került versenyzőt -20 ponttal büntetik. A versenyt az nyeri meg, aki a legtöbb pontot gyűjtötte. Pontazonosság esetén az utolsó körben a célvonalon való áthaladás sorrendje számít.

Madison (magyarul: párosverseny) – olimpiai versenyszám

A verseny értékelési szabályai azonosak a pontversennyel (részhajrák, körelőnyök), de nem egyes versenyzők, hanem párok küzdenek egymással. A versenyszám az 1800-as évek végén a New York-i Madison Square Gardenben rendezett hatnapos páros versenyekről kapta a nevét. Az olimpián és a világbajnokságon a madison távja a férfiaknál 50 km.

A verseny során miközben a párok egyik tagja halad a mezőnyben, a páros másik tagja „pihen”: a pálya felső szélén lassan haladva várja párját. A versenyzők maguk döntik el, hogy milyen gyakran váltsanak, de a gyors futamok alatt ésszerű a lehető leggyakrabban, vagyis minden utoléréskor (3-4 körönként) váltani. Ekkor egymás kezét elkapva vagy egymást megtolva adják át a lendületet. A gyakori rövid pihenők miatt rendkívül nagy átlagsebességgel mennek a legjobb madison versenyzők.

Érdekesség, hogy 2019-ben egy világkupán az ausztrál Sam Welsford – Leigh Howard páros 59,9 km/h átlagsebességgel nyerte az 50 km-es Madisont.

Madison győztes ritkán születik a részhajrákon szerzett pontok alapján. Többnyire a megfelelő időben indított támadásokkal és váltásokkal elért körelőnyök döntenek. A csapat (páros) két tagja ugyanolyan mezt és azonos (de eltérő színű) rajtszámot visel – ezzel is segítve, hogy a versenyzők lássák, hogy ki van kivel, ki kit fog leváltani.

Scratch (véghajrás mezőnyverseny)

Klasszikus mezőnyverseny: a végeredményt az utolsó körben a célvonalon való áthaladás határozza meg. Körelőny estén a körelőnnyel rendelkezők közötti sorrend számít.

Tempóverseny

Minden körben a célvonalon elsőként áthaladó versenyző 1 pontot kap. A körelőny plusz 20 pontot ér, a körhátrányért mínusz 20 pont jár. A győztes az, aki a legtöbb pontot gyűjti. Pontazonosság esetén az utolsó körben a célvonalon való áthaladás sorrendje számít.

Eliminációs – kieséses verseny

Minden második körben a mezőny utolsó versenyzőjét kiállítja a zsűri. A győztes az, aki utolsóként marad állva. A zsűri addig nem állít ki új versenyzőt, amíg az előző kieső ki nem áll a mezőnyből (ez néha több körig is eltarthat, ha nem hallják a zsűri felszólítását).

Omnium – olimpiai versenyszám

Egyazon napon megtartott négy versenyszámból áll, a következő sorrendben:

• Scratch

• Tempóverseny

• Elimináció

• Pontverseny

Az első 3 versenyszám után a sportolók a helyezésüktől függőn pontokat kapnak: 40, 38, 36, 34 stb. Az így elért pontjaikat összeadják, és ezzel a pontszámmal kezdik meg az omnium befejező versenyét, a pontversenyt. (Példa: ha valaki megnyerte a scratch és a tempóversenyt, de hatodik lett az elimináción, akkor 40 + 40 + 30 = 110 ponttal áll a befejező versenyszám előtt.) A zsűri a pontversenyen megszerzett pontokat hozzáadja az addig szerzett pontokhoz, és az adja a végső sorrendet. (Az előző példa alapján, ha a sportoló a pontversenyen 45 pontot szerez, akkor 110 + 45 = 155 ponttal zárja az omniumot.)